Lyrics:

Legyetek hallgatói és cselekvői Isten Szavának\r(Lukács 4:1-30; 1Királyok 17:8-24)\r\r1. RÉSZ - Lukács 4:1-13\r1 Jézus pedig szent szellemmel telve elment a Jordántól, és a szellem vezérelte őt a pusztában 2 negyven napig, és eközben az Ördög kísértette. És nem evett semmit azokban a napokban, úgyhogy amikor elteltek, megéhezett. 3 Az Ördög ekkor ezt mondta neki: „Ha Isten fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljon kenyérré.” 4 De Jézus így felelt neki: „Meg van írva: »Ne csak kenyérrel éljen az ember.«”\r5 Erre felvitte őt, és megmutatta neki a lakott föld összes királyságát egy szempillantás alatt; 6 és ezt mondta neki az Ördög: „Neked adom mindezt a hatalmat és ezek dicsőségét, mert nekem adatott, és annak adom, akinek csak akarom. 7 Ha azért imádatot mutatsz be előttem, mind a tiéd lesz.” 8 Feleletül Jézus így szólt hozzá: „Meg van írva: »Jehovát, a te Istenedet imádd, és egyedül neki végezz szent szolgálatot.«”\r9 Ezután Jeruzsálembe vitte őt, odaállította a templom párkányára, és ezt mondta neki: „Ha Isten fia vagy, vesd le magadat innen; 10 mert meg van írva: »Parancsot ad felőled angyalainak, hogy megőrizzenek téged«, 11 és: »Tenyerükön hordoznak téged, hogy soha ne üsd kőbe a lábad.«” 12 Válaszul Jézus így szólt hozzá: „Megmondatott: »Ne tedd próbára Jehovát, a te Istenedet.«” 13 Így hát az Ördög, befejezve minden kísértést, eltávozott tőle egy másik alkalmas időig.\r\r2. RÉSZ - Lukács 4:14-30\r14 Jézus pedig visszatért Galileába a szellem erejével. És kedvező hír terjedt el róla szerte az egész környéken. 15 Tanítani is kezdett a zsinagógáikban, és mindenki tiszteletben tartotta őt.\r16 És Názáretbe érkezett, ahol nevelkedett; és ahogy szokása volt sabbatnapon, bement a zsinagógába, és felállt olvasni. 17 Átnyújtották tehát neki Ézsaiás próféta tekercsét, ő pedig szétbontotta a tekercset, és megkereste azt a helyet, ahol ez volt megírva: 18 „Jehova szelleme van rajtam, mert felkent, hogy jó hírt hirdessek a szegényeknek, elküldött, hogy szabadon bocsátást prédikáljak a foglyoknak, a vakoknak pedig a látás helyreállítását, hogy szabadon bocsássam a megtörteket, 19 hogy prédikáljam a Jehovának elfogadható évet.” 20 Azzal összegöngyölítette a tekercset, visszanyújtotta a szolgálattevőnek, és leült; a zsinagógában mindenkinek a szeme fürkészőn rászegeződött. 21 Azután így szólt hozzájuk: „Ma teljesedett be ez az írás, amelyet az imént hallottatok.”\r22 És mindannyian kezdtek kedvezően tanúskodni róla, elálmélkodtak a szájából elhangzó megnyerő szavakon, és ezt mondogatták: „Nemde Józsefnek a fia ez?” 23 Ekkor így szólt hozzájuk: „Kétségtelenül ezt a szemléltetést fogjátok alkalmazni rám: »Orvos, gyógyítsd meg magad; amikről hallottuk, hogy Kapernaumban történtek, azokat tedd meg itt, a hazádban is.«” 24 Majd ezt mondta: „Bizony mondom nektek, hogy e g y prófétát sem fogadnak el a hazájában. 25 Például, igazán mondom nektek, hogy sok özvegy volt Izraelben Illés napjaiban, amikor az ég három évig és hat hónapig be volt zárva, úgyhogy nagy éhínség támadt azon az egész földön, 26 ám azok közül senkihez nem küldetett el Illés, hanem csak a Szidón földjén levő Sareptába egy özvegyhez. 27 Ugyanígy sok leprás volt Izraelben Elizeus próféta idejében, mégsem tisztult meg egyikük sem, csak a szíriai Naámán.” 28 Ekkor mindannyian, akik hallották ezeket a zsinagógában, megteltek haraggal, 29 felkeltek, sietve kiűzték őt a városon kívülre, és elvezették annak a hegynek a kiugró szélére, amelyen a városuk épült, hogy lehajítsák. 30 Ő azonban átmenve közöttük, folytatta útját.\r\r3. RÉSZ - 1Királyok 17:8-16\r8 Jehova szava ekkor így szólt hozzá: 9 „Kelj fel, menj el a Szidónhoz tartozó Sareptába, és lakj ott! Íme, megparancsolom ott egy özvegyasszonynak, hogy lásson el élelemmel.” 10 Fel is kelt, elment Sareptába, és odaért a város bejáratához. Íme, ott egy özvegyasszony fát szedegetett. Odakiáltott hát neki, és ezt mondta: „Kérlek, hozz nekem egy korty vizet egy edényben, hadd igyak!” 11 Amikor elindult, hogy hozzon, Illés utánakiáltott: „Kérlek, hozz nekem egy falat kenyeret a kezedben.” 12 Erre az így szólt: „Él Jehova, a te Istened, hogy nincsen kenyerem, csak egy maroknyi lisztem a nagy korsóban, és egy kevéske olajam a kis korsóban; íme, szedek egy kis fát, bemegyek, készítek valamit magamnak és a fiamnak, aztán megesszük és meghalunk.”\r13 Illés ekkor így szólt hozzá: „Ne félj. Menj be, tégy a szavad szerint. Csakhogy abból, ami ott van, előbb nekem készíts egy kis kerek kenyeret, és hozd ki nekem. Magadnak és a fiadnak azután készíthetsz valamit. 14 Mert ezt mondja Jehova, Izrael Istene: »A nagy liszteskorsó nem ürül ki, és a kis olajoskorsó sem apad ki addig a napig, amelyen Jehova záport ad a föld színére.«” 15 Erre az asszony elment, és Illés szava szerint cselekedett; és volt mit ennie neki is, Illésnek is, meg a háznépének is, napokon át. 16 A nagy liszteskorsó nem ürült ki, és a kis olajoskorsó sem apadt ki, Jehova szava szerint, amelyet Illés által mondott.\r\r4. RÉSZ - 1Királyok 17:17-24\r17 És történt ezek után, hogy az asszonynak, a ház gazdasszonyának a fia megbetegedett, és a betegsége annyira súlyossá vált, hogy már nem is lélegzett. 18 Az asszony ekkor ezt mondta Illésnek: „Mi közöm hozzád, ó, igaz Isten embere? Bizony azért jöttél hozzám, hogy emlékezetbe idézd vétkemet, és megöld a fiamat.” 19 De Illés így szólt hozzá: „Add ide nekem a fiadat.” Azután elvette őt az asszony kebléről, felvitte a tetőszobába, ahol lakott, és lefektette a saját ágyára. 20 Jehovához kiáltott, és ezt mondta: „Ó, Jehova Istenem! Hát az asszonyra is bajt hozol, akinél jövevényként lakom, megölve a fiát?” 21 Akkor egész testével ráborult a gyermekre háromszor, Jehovához kiáltott, és ezt mondta: „Ó, Jehova Istenem! Kérlek, add, hogy térjen vissza e gyermekbe a lelke!” 22 Jehova végül meghallgatta Illés szavát, így visszatért a gyermekbe a lelke, és életre kelt. 23 Ekkor Illés megfogta a gyermeket, levitte a tetőszobából a házba, és odaadta az anyjának. Ezután így szólt Illés: „Íme, él a te fiad!” 24 Az asszony akkor ezt mondta Illésnek: „Most már tudom, hogy Isten embere vagy, és igaz a te szádban Jehova szava.”