Lyrics:

Ha emlékszem majd néha rád,
ha látom azt a kis szobát,
hol boldog voltam annyiszor Veled!
Halk zene szólt, a rádióból,
a két karod úgy átkarolt.

Az ablak ócska függönyén
csak félve csúszott át a fény,
míg szerelemmel átöleltelek.
Kis váza õrzött virágokat,
és Te meg Én nagy álmokat.

És érzem már a csók tüzét, mit el nem olthatott,
senki még azóta sem. És hallom azt a régi dalt,
lám újra felkavar, megzavart keservesen.

A hûvös búcsú mondatok,
a sajnos bevált jóslatok,
és Én, ki régen túl voltam ezen.
Most azt hiszem, jobb lesz nekem,
úgy jobb nekem, ha nem emlékezem.

És érzem már a csók tüzét, mit el nem olthatott,
senki még azóta sem. És hallom azt a régi dalt,
lám újra felkavar, megzavart keservesen.

Ha emlékszem majd néha rád,
ha látom azt a kis szobát,
hol szerelemmel átöleltelek.
Most azt hiszem, jobb lesz nekem,
úgy jobb nekem, az jobb nekem, ha nem emlékezem.