Az arcnélküli ember mindenre kész A gúnyos tükörképpel bátran szembenéz Nem veszíthet semmit, hisz még arca sincs S nem tudod, kié a féltve õrzött kincs
Az arcnélküli ember ma még jóbarát De játszi könnyedséggel köpönyeget vált Pecsétes papírok mögé bújik el Minden nap egy másik álarcot visel
Az arcnélküli ember sötét lelke mély Tõle származik a névtelen levél Gyûlöl minden arcot s minden nagy nevet Ha rájössz erre, könnyen felismerheted