Lyrics:

Legszebb éveimben, míg gyermek voltam még,
és azt hittem, hogy mindig kék az ég,
anyám minden éjjel megfogta kezem,
és az életrõl mesélt.

Lassanként felnõttem, és más ember lettem.
Eltévedt az égen a csillagom.
Elzárták a napot súlyos ködök mögé.
Fáj és bánt minden, nagyon.

Befalazott engem a sûrû, sûrû csönd.
Könnyek között rejtem arcomat.
Anyám lenn a földben földdé változott.
Így talán boldogabb.


Elzárták a napot súlyos ködök mögé.
Eltévedt az égen a csillagom.
Eltemetve élek, és félek mindenkitõl.
Fáj és bánt minden, nagyon.

Anyám, anyám ébredj, és vigasztalj engem.
Oltsd el a tüzet égõ lelkemben.
Anyám, anyám ébredj, és vigyél magaddal.
Kérlek, vigyél magaddal.
Anyám, anyám ébredj, és vigasztalj engem.
Oltsd el a tüzet égõ lelkemben.
Anyám, anyám ébredj, és vigyél magaddal.
Kérlek, vigyél magaddal.