Lyrics:

Már nyugdíjban vagyok, bevallom nyugodtan,
Világéletemben a vadak pártján voltam.
A vadászok elõl dugtam, védtem õket.
Ezért is neveznek engemet vadõrnek.

Tudtam, mi a dörgés, a hajtók imádtak.
Csak sóspuskával lõttem, ha tilosban jártak,
Tévútra vezettem vadászokat, félre,
És csak házinyulat fõztem meg ebédre.

Hagytam csavargókat bokor alatt hálni,
Csapdában a farkast a halálra várni,
Tûrtem, hogy befogják az oroszlánt orvul,
Talán a cirkuszban sorsa jobbra fordul.

Bérkilövõk egyszer engem is meglõttek,
Ezért Lola lányom mind meggyõzte õket:
A férfi fegyvere nem íj, vagy géppuska,
Mobiltelefon és vadnyugati suska.

Bomlik a természet csodálatos rendje,
Folyik a vadászat állatra, emberre.
Pontos tervek szerint halad a kilövés.
Ma vadõrnek lenni nagy kitüntetés.

Bakot lõni nagy baj,
Óriási malõr.
Ennél nagyobb baki
Csak a, csak a vadõr.