Álmaim helyén vihar idQz.
Béklyóba vert szívem halovány.
Szél fut a mezQn, feléled az Qsz.
Hullajtja rám leveleit a bús magány.
Törött szárnyú madár vagyok veled nélkül, és talán
Szállni többé nem tudok soha, a te vágyad után.
Törött szárnyú madár, szerelem gyógyítja a sebét.
Újra repül, ha megérzi a nap tüzének hevét.
Rám veti szemét a setét világ.
Alkonyra vált a narancsszínq ég.
Rózsa se virul, csak a bogáncsvirág-,
Tüskéivel sebzi a szívem helyét.